2010. december 31., péntek

Coldplay vs. Joe Satriani

Most plagizálásról írok, mégpedig arról, amiről már több helyen írtak egyes médiumok: Joe Satriani (lásd korábbi bejegyzésemet is) dalából egy motívumot nyúlt le a Coldplay a Viva la vida című számukhoz. Ők azt mondták, á, dehogy, ez csak a véletlen műve lehet...

2009. július 17., péntek

Stardust: Music Sounds Better With You

Szeretem ezt a klipet és a zenét is, hiába monoton, mégis annyira vidám. A klipet talán a kisfiú miatt szeretem annyira, kicsit olyan, mint az én kisfiam, rajong a repülőkért és imád barkácsolni. Történjék bármi, balhézzanak a szülők nyugodtan, őt semmi más nem érdekli, csak a nagy terv, hogy kész legyen a MŰ.

Telnek-múlnak a napok, szorgosan dolgozik, készül a modell, a Stardust nótája napról-napra egyre feljebb kerül, aztán listavezető lesz. És mikor kész a modell, azt a boldogságot....!!!

2009. április 12., vasárnap

Feldolgozások: Michael McDonald vs. Warren G


Már írtam korábban, a másik blogomban Warren G "Regulate" című számáról, ami, ugye, az egyik kedvencem. Szerintem az is nyilvánvaló, hogy ez is egy feldolgozás, és nem is akármilyen. Az eredeti "I Keep Forgettin" címmel Michael McDonald szerzeménye, akit nagyon kedvelek bársonyos baritonja miatt. Ezer közül is megismerem jellegzetes hangját, nagyon szeretem. Kék szemek, ma már teljesen ősz haj, szakáll, zongora és egy gyönyörű hang - ez Michael McDonald. A 80-as évek táján duettet énekelt másik nagy kedvencemmel, James Ingram-mel, "Yah Mo Be There" címmel, illetve Patti Labelle-lel volt egy nagy slágerük, melynek címe ez volt: "On My Own".

Michael-ről itt olvashattok és hallgathattok dalokat:
Michael McDonald honlapja
Michael McDonald a MySpace-en





Warren G az indító dallamot "nyúlta le", és a rap változat is nagyon jó lett:

2009. január 23., péntek

Legjobb popzenék - Talk Talk: It's My Life


Aki már (még) élt a 80-as években, biztos emlékszik arra a videóklipre, ahol Mark Hollis, a Talk Talk frontembere egy londoni telefonfülke előtt fura módon viselkedett, sapkáját húzogatta a fején és megcsodálhattuk szépségesen elálló füleit :)) A videóklip címe az volt, hogy Such a Shame, vagyis Micsoda szégyen. Én már akkor imádtam őket, és az énekest is az elálló füleivel, szerintem haláli aranyos figura volt, és maga a zene is újdonságnak hatott abban az időben. Úgy is mondhatjuk, hogy a Talk Talk a 80-as évek újhullámos bandáinak egyike volt.

Az angol nemzetiségű zenekar 1981 és 1991 között volt aktív, az általam most bemutatott It's My Life (Ez az életem) 1984-85-ben volt sláger. Talán ez volt a legsikeresebb nótájuk. És persze nincs olyan jó nóta, amit ne dolgoztak volna fel... A No Doubt Gwen Stefani-val az élen nemrégiben újra "eladhatóvá tette" az eredetit. Nem rossz, de én maradok a Talk Talk-nál.

2009. január 9., péntek

Éliás Jr., a magyar Barry White


Éliás Juniort, azaz Éliás Gyulát, titulálják Tanár Úrnak, a magyar Barry White-nak, a Megasztárosok felkészítőjének. Miért is?

Tanár Úr, mert nemcsak a Megasztár című műsor (2005-2006) felkészítő "tanára" volt, hanem azért is, mert felkérték az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola jazz-ének szakának vezetésére. Azt mondják, hangja hasonlít Barry White-éra, bár én ebben vitatkoznék. Barry White-nak sokkal "mélyebb fekvésű" baritonja van, de az vitathatatlan tény, hogy Barry White dalait kiválóan adja elő. Nem csoda, hiszen Éliás Jr. nem kezdő a szakmában. Több zenekarban is játszott (Horizont, Éliás Project, Staff), és Európa nagyobb városaiban is koncertezett.


A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-ének szakán diplomázott 2003-ban. 2007-ben adták ki első albumát, melynek címe: Jól vagyok. Az album vegyíti a jazz/disco/funk elemeket, remek a hangszerelése, élvezhető dalokat tartalmaz. Igen, olyan barry white-os, de nagyon dögös, nagyon jó!!


Erről az albumról ajánlom most Nektek két kedvencemet. A Hosszú út című dalt szerettem volna ide betenni, de az, sajnos nincs blogba illeszthető formában a neten, így csak belehallgatni lehet... Katt ide: Hosszú út A szöveg, szerintem, eléggé gagyi (már bocsika...), de a zene és az ének zseniális. Imádom!!!


A másik kedvencem tőle a Jól vagyok. Ennek sincs valami egetverő mondanivalója, és, őszintén szólva a klipp sem árulkodik nagy kreativitásról, de a zene nagyszerű. Csak így tovább, Gyula!!!!!
Linkajánló: Éliás Jr. weboldala

2009. január 4., vasárnap

Candy Dulfer: LA City Lights


Hm. Őszintén szólva nem vagyok egy Candy Dulfer fan. Azonban az LA City Lights című nótája felkerült a listámra :)) De nemcsak az enyémre, hanem 2008. tavaszán ez a szerzemény igencsak vezette a rádiók lejátszási listáit is. Nem csoda, hiszen egészen jól megkomponált nótácskát sikerült összehozni Candy-éknek.
Igazuk van, akik azt írták néhány youtube-os bejegyzésben, hogy nem is gondolták, hogy itt egy nő szaxizik, hiszen olyan maszkulinos (férfias) a hangzása a hangszernek. Remélem, a jövőben is fogunk ilyen jó kis zenéket hallani a holland Candy-től.